fedett
fedett [ë-ë] melléknév -en, -ebb [e, e] födött
1. Olyan <hely, helyiség, jármű>, amelynek fedele, teteje van. Fedett folyosó, hely, pálya, uszoda; fedett kocsi. Urok’ így elhelyzék tiszta, födött helyen, Hol védve nyilaktól s hulló kövek ellen. (Arany János) A meghaározott helyen várta őket a sah fedett hintója. (Jókai Mór)
2. Vmivel befedett, betakart <tárgy, dolog>. Fedett fővel; fedett mell, nyak; fedett kosár. || a. Vmivel sűrűn benőtt, borított. Erdővel fedett hegyek; fűvel fedett tér. Gyér, ősz hajjal fedett koponyáján óriási zsebkendővel szárította a verejtéket. (Kuncz Aladár)
3. (fényképészet) Igen sötét, kevéssé átlátszó <negatív, film v. lemez>. A fedett negatívot gyengíteni kell.
fedettség.
