faun
faun főnév -t, -ok, -ja (mitológia)
Erdőben, ligetben tanyázó, szarvval, patával ábrázolt férfi istenség; a pásztorok istene. Faun és nimfa; a sípján muzsikáló faun. Faunok vidám patája … Nem döng dalomba már. (Tóth Árpád) Körbe-körbe tombol a vidámság S részeg faun a zöldbe hempereg. (Juhász Gyula)
fauni; faunos.
