fátyol

Teljes szövegű keresés

fátyol főnév fátylat v. -t, fátylak v. -ok, fátyla v. fátyola
1. Selyemből v. pamutból szőtt áttetsző, könnyű, hálószerű szövet. Leheletnyi, lenge fátyol.
2. Ennek nők által fejen, kalapon díszként, jelképül v. az arc eltakarására viselt rövidebb v. hosszabb darabja, ill. sál- v. kendőszerűen hordott ruházati cikk. Menyasszonyi fátyol; arcára vonja a fátyolt; félrevonja a fátyolt; hátraveti a fátylat; fellebbenti a fátylát. A mohamedán nők fátyolt viseltek.  Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd. (Petőfi Sándor) [A király] megindult gyalog; az urak is vele: Urak, asszonyságok, deli szűzek sorral, Gyöngyös pártáikon lebegő fátyollal. (Arany János) Elsuhant mellette egy kedves kis nő, akinek fehér fátyola volt és szalagos félcipője. (Krúdy Gyula) || a. (vallásügy) <Egyes apácarendekben> jelképként s az arc eltakarására szolgáló hasonló ruházati tárgy. Felveszi, felölti a fátylat v. fátyolt ölt: apáca lesz, kolostorba vonul.  Egy deli, vidor szűz … Készűl kezeimből venni örök fátyolt. (Arany János) || b. Gyászfátyol. Egy évig fátyolban járt. Férje halála után hamar letette a fátyolt.
3. (szövőipar) <Kártológépen> a nyersanyag tisztításával és a szálak párhuzamos elrendezésével keletkezett, lazán leomló anyag, amelyből további eljárással fonalat nyernek.
4. (állattan) A baglyok szeme körül levő, a tollazat többi részétől rendsz. elütő színű tollkoszorú.
5. (átvitt értelemben, választékos) <Levegőben> a tiszta látást gátló könnyű, finom köd, pára, felhő, árnyék. Fátyol ereszkedett a síkságra. Fátyol takarja a hold korongját.  A vidék … soha ily édeninek nem látszott még, mint ez őszi nap ködös fátyola alatt. (Eötvös József) Az éji homály az ég mennyezetén már átlátszó fátyol. (Gárdonyi Géza) || a. (átvitt értelemben) <Szemen, szem előtt> fizikai, fiziológiai eredetű finom réteg (pl. hályog, könny, pára), ill. vmilyen változás, amely a látást v. a szem színét elhomályosítja. Finom fátyol vonta be a szemét. A haldokló szemére szürke fátyol borul.
6. (fényképészet) <Fényképezésben> a fény v. előhívó hatására a negatívon keletkezett s a világos részeket elhomályosító v. elfedő finom, szürke (olykor zöld, lila) árnyalat, réteg. A nagyításkor eltűnt a fátyol. A filmen néha jól hat a fátyol.
7. (átvitt értelemben, választékos) <Rendsz. állandó, közhelyszerű kapcsolatokban.> Vmi, ami eltakar, leplez, ill. amivel leplezni, kendőzni, titkolni, feledtetni lehet vmit. A feledés fátyla; fellebben a fátyol vmiről: hirtelen, egy kis időre feltárul vmi; láthatóvá válik vmi, ami addig titokban, rejtve volt; fátyolt borít, vet vmire: el akarja felejteni, többé nem akar tudni róla; fátyolt v. fátylat borít, vet a múltra: elfelejtettnek tekinti a történteket; fellebbenti a fátyolt vmiről: leleplezi, titkát feltárja; lehull róla a fátyol: a maga valóságában leplezetlenül elénk tárul; fátyolt reá!: felejtsük el! Vessünk fátyolt a múltra!  Dicső álom volt. Volt! Már elmula. | Borúljon rá felejtés fátyola. (Petőfi Sándor) Jövőmnek fátylát | egy rossz álom előttem szétnyitotta. (Babits MihályDante-fordítás)
Szóösszetétel(ek): 1. fátyolfüggöny; fátyolháló; fátyolkendő; fátyolruha; fátyolselyem; fátyoltánc; fátyoltartó; 2. apácafátyol; gyászfátyol; ködfátyol.
fátyoloz; fátyoltalan.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT