fátlan
fátlan melléknév -ul, -abb
Olyan <terület, táj>, amelyen eredetileg sem volt, már nincs v. nem nő fa; fában nagyon szegény. Fátlan hegyoldal, pusztaság; fátlan alföldi táj. Az egész vidék puszta, fátlan, alföldi síkság. (Arany János) Még eddig sohase láttam ily óriási fátlan, sík mezőt. (Móricz Zsigmond)
fátlanság.
