farcinál
farcinál tárgyas ige -t, -jon (tájszó)
1. Erősen faggat, firtat, vallat <vkit>. Ne farcinálj már annyit! A tanító egyre farcinálta a gyereket.
2. <Vminek a megtételére> erőltet, erőszakol vkit. Hiába farcinálták, csak nem állott rá a dologra. Mögmondtam már az Imrének is, mit farcinál engem az úr! (Móra Ferenc) || a. Ígérettel, biztatással csalogat. Sokat farcináltak, de nem álltam kötélnek.
Igekötős igék: megfarcinál.
farcinálás; farcináló; farcinált.
