farakás
farakás főnév
1. (ritka) Tűzifának, fahasáboknak v. szálfáknak egy helyre, egymásra, rendbe rakása. A pincében sokat bajlódott a farakással.
2. Fából így összerakott csomó, halom. A rakodón hatalmas farakások álltak. [A kutyák] elsompolyogtak a farakások közé. (Tolnai Lajos) Horkolva alszunk s törten, | egymás hátán, mint odvas farakás. (József Attila)
