fantázia
fantázia főnév ..iát, ..iája (régies írva: phantasia is)
1. (választékos, lélektan is) Képzelet, képzelőerő. Beteges, csapongó, erős, gazdag, költői, művészi fantázia; fantáziáját szabadjára ereszti; (kissé bizalmas) nincs benne fantázia: <terv, vállalkozás> nem sokat ígér. Bátor, lovagias érzésű, derék fiú, de a fantáziáját egy cseppet se tudja fékezni. (Ambrus Zoltán) A fantázia este legfogékonyabb, legcsapongóbb. (Gárdonyi Géza) Fantáziája … a csillagok útján elszáguldott messze. (Kuncz Aladár)
2. (rendsz. többes számban) (ritka, irodalmi nyelvben) Képzelődés, a képzelet szüleménye; ábrándkép. Máris tele van a fejecskéje fantáziákkal. (Mikszáth Kálmán) Ragyogó fantáziákban élte le egész életét. (Móricz Zsigmond)
3. (zene) Az érzelem és a képzelet csapongásának megfelelő szabadabb formálású zenedarab v. annak műfaja; ábránd. Zenekari fantázia.
Szóösszetétel(ek): fantáziagazdagság; fantáziahiány; fantáziaszegénység.
fantáziájú; fantáziás; fantáziátlan.
