falu

Teljes szövegű keresés

falu főnév -t v. (régies, választékos) falvat; -k v. falvak, -ja v. (régies, választékos) falva
1. A városnál általában kisebb, zárt település (ill. ez mint község, közigazgatási egység), amelynek lakói jobbára mezőgazdasággal foglalkoznak. ® Csoportos falu; eldugott, isten háta mögötti, kis falu; vkinek a ® fatornyos faluja; ® olimpiai falu; poros, sáros falu; telepes falu; (1945 után) termelőszövetkezeti falu: olyan f., amelynek lakossága (csaknem) teljes egészében a szövetkezeti gazdálkodás útjára tért; a falu alsó ¬ része; a falu felső ¬ része; a falu alsó ¬, ® felső vége; a falu farka ¬; a falu földjei, (fő)utcája, kútja, határa, legelője, művelődési háza, népe, tornya v. (tréfás) nyele; a falu földműves- v. termelőszövetkezete. Idelátszik a falu. E város a múlt század végén még falu volt. Bevezetik a faluba a villanyt. Hazamegy a faluba. faluról falura jár.  Ezer felé bús harcmező a hon | … Itt egy falu, amott egy város ég. (Petőfi Sándor) Ebéd után a közeli falvakból is ömlöttek a vendégek. (Mikszáth Kálmán) Röszkének híjták a falut …, pedig az ősi neve Reszke. Talán azért, mert itt mindig reszketett az emberi nép az éhségtől. (Móricz Zsigmond) || a. Ennek területe, ill. határa (6). Itt már más falu kezdődik. A szomszéd falut elöntötte az árvíz.  Az innenső részen a tatár falvak lapultak meg, a kéklő domb alatt. (Mikszáth Kálmán) || b. Ilyen település általában a várossal szemben, a maga jellegzetes, csendes(ebb), nyugodt(abb) életformájával, gyak. kezdetleges(ebb), gazdasági, művelődési stb. viszonyaival; vidék (3). Kigyullad a fény a falvakban; valahol falun; falun él; falun nőtt fel; valahova falura; falura megy nyaralni, pihenni; valahonnan faluról, más faluból. Látszik rajta, hogy faluról jött. Az osztályharc (állása és kérdései) falun; a falu művelődési viszonyai. Egyre inkább eltűnik a falu és a város közti különbség.
2. (gyak. birtokos viszonyban) A faluban lakók összessége, a falu lakossága mint (vmely szempontból tekintett) közösség. A ® fél falu; a falu bírája, jegyzője, párttitkára, tanácselnöke; a falu borbélya, kanásza, kovácsa; a falu becsülete, híre; a falu apraja-nagyja; (népies) a falu árvája; a falu bikája ¬; a falu bolondja; a falu címere ¬; a falu eleje, esze, feje; a falu pennája ¬; a falu rossza ¬; a falu szája ¬; a falu szépe; ® tele van a falu vmivel; (népies, tréfás) odavagyunk falustul: végünk van.  Szigorú szeme meg se rebben, Falu még nem várt kegyesebben Városi bujdosóra. (Ady Endre) Az egész falu fel volt zúdulva ezen az istentelenségen. (Móricz Zsigmond) || a. <A városi népességgel szemben> vmely ország lakosságának falun élő része. A falu áruellátása, egészségügye, művelődési, szórakozási lehetőségei.  És az országban a törékeny falvak | … az eleven jog fájáról lehulltak. (József Attila)
Szólás(ok): (bizalmas) micsoda falu Bécs!: <nagyzoló lekicsinylés, ellentmondás kifejezésére:> ugyan, ne beszélj már!
Szóösszetétel(ek): 1. falubíró; falucsúfja; falufejlesztés; falufelelős; falugazda; falugyűlés; faluhadnagy; faluháza; faluhíradó; falulátogatás; falunagy; faluszámra; faluszél; faluszéli; faluszínház; faluszovjet; falutanács; falutorony; faluvégi; 2. halászfalu; jobbágyfalu; kolhozfalu; szülőfalu; tanyafalu.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT