faltörő
faltörő melléknév és főnév
I. melléknév
1. (történettudomány) Olyan <eszköz, szerszám, gép>, amellyel az ostromlott vár falán rést törnek. Faltörő gép, faltörő henger. Faltörő gépekkel … nem sikerült a hitetlenek várait bevenni. (Jókai Mór) || a. Faltörő kos: a) (történettudomány) régi harci eszköz: fémmel borított végű hatalmas gerenda, amellyel a várfalakat, kapukat bezúzták; b) (átvitt értelemben) nehéz v. veszélyes feladat előkészítésére felhasznált személy v. csoport. Ebben az ügyben te csak faltörő kos voltál.
2. (történettudomány) Olyan <személy v. csoport>, aki v. amely a faltörésben képzett v. jártas. Faltörő gyalogság. Ti is feljövétek barna kunok, jászok, … Vagy nehéz ostromban faltörő bakosok Mikor öklelőznek a várdöntő kosok. (Arany János)
II. főnév (történettudomány) Faltörő eszköz. A faltörők jó karban vannak-e? (Vörösmarty Mihály) Aurelián faltörői nem üthettek rést a város kemény falain. (Jókai Mór)
