falrengető

Teljes szövegű keresés

falrengető [ë-e] melléknév -n v. -en [e], -bb (túlzó)
1. <Hanggal járó emberi megnyilatkozásról szólva:> nagyon erős (hangú), hangos, harsány. Falrengető éljen(zés), hang, nevetés. A szónok beszédét falrengető taps követte.  A rendezők jeladására falrengető éljenzés riad fel az egybegyűlt karok és rendek részéről. (Jókai Mór)
2. (rosszalló) Szörnyen, elképesztően nagy.  [Vásott iskolásfiúk] a vizsgán özönvíz előtti vicceket, falrengető marhaságokat felelnek. (Kosztolányi Dezső)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT