fajankó
fajankó főnév -t, -ja
1. (régies, tréfás v. rosszalló) Ostoba, esetlen, ügyetlen, semmire se használható (fiatal) férfi. Ójad fúvó széltül drága gyermekedet … Majd derék fajankó válik ugy belőle. (Arany János) No, ha maga azt nem tudja, akkor maga izé … nagy fajankó. (Mikszáth Kálmán) Ki tudná körvonalazni, milyennek képzeli a szerető asszony a szeretett férfit, ha ez az utolsó fajankó is … (Ambrus Zoltán) || a. (ritka, régies) Semmi jó és szép iránt nem fogékony, kemény szívű ember. Szívtelen, érzéktelen fajankó te! (Jókai Mór)
2. (elavult) Fából faragott alak; (nagyobb) fabáb. A boltos ott serénykedett … Mutatja mije van? sok cifra bábu: … puska fábul, Fajankó, aki rángatásra mozdul. (Jókai Mór)