elefánt
elefánt [ë-ë v. e-e] főnév -ot, -ja
1. Az ormányosok rendjébe tartozó legnagyobb szárazföldi emlősállat; ormánya fogásra is alkalmas, agyara olykor két-három méter hosszúra is megnő (Elephas). Afrikai, indiai elefánt; harci, szelídített elefánt; az állatkert, a cirkusz elefántja. Az elefánt trombitál. Olyan nagy állatot láttam, aki felől gyermekségemtől fogvást hallok beszélleni … Már ebből észre veszi kegyelmed, hogy az egy elefánt. (Mikes Kelemen) Inkább a vízözön! Talán | egy bárka azon is fog lebegni! | Egy szabad emberpár és jámborédes | állatok, komoly elefánt, bolondos | mókus, szép macskák és erős teve. (Babits Mihály)
2. (átvitt értelemben, bizalmas, tréfás) <Szerelmes pár társaságában> a felesleges harmadik v. olyan személy, aki csak az illendőség látszatának kedvéért van együtt a szerelmesekkel. Nem akarok elefánt lenni. Elefántra nincs szükségünk. Náci bácsit … csak elefántnak használták … a szerencsésebben járt udvarlók. (Mikszáth Kálmán)
Szólás(ok): ld. szúnyog.
Szóösszetétel(ek): elefántcsorda; elefántfog; elefánthát; elefántkór; elefántordítás; elefántormány; elefánttehén; elefántvadász; elefántvezető.
elefántos.
