ezres
ezres [e-e] melléknév és főnév
I. melléknév
1. Ezres szám: ezer egységet tartalmazó, az egyest ezerszer magában foglaló sz. (írott jele: 1000 v. M).
2. Ezt a számot jelölő. Írd fel a táblára az ezres számot!
3. Ezzel a számmal jelölt, megkülönböztetett <dolog>; ezres számú. Az ezres sorsjegy.
4. Olyan <eljárási mód, ill. annak eredménye>, amelyben a tagolás, a csoportba foglalás az „ezer” számon alapszik. Ezres csomagolás. Ezres tételekben vásárol.
5. <Vmely pénznemben:> ezer egységet érő. Ezres bankjegy; ezres bankó.
6. Körülbelül ezer személyből álló. Ezres tömeg.
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Ezer egységet tartalmazó, az egyet ezerszer magában foglaló szám. A rómaiak M-mel jelölték az ezrest.
2. (ritka) Ezt a számot jelölő számjegyek együtt. Arab számjegyekkel az ezres négyjegyű.
3. (mennyiségtan) Négy v. több jegyből álló számban a százastól balra eső számjegy, amely azt jelöli, hogy az illető szám hányszor ezer egységet tartalmaz <a tízezreseket és azoknál nagyobb egységeket nem tekintve>. A kivonásban az ezreseket egymás alá írjuk.
4. Ezer pénzegységet érő bankjegy. Nem tudták felváltani az ezrest. Az íróasztalom alsó fiókjában egy nagy bőrtárcában van néhány százkoronás bankó s két ezres. (Gárdonyi Géza) Van itt tízezer forint, de mindet ezresben küldték ide az okosak. (Tömörkény István) || a. Ennek értéke. Súlyos ezresekkel károsították meg az államot. Ezreseket vágott zsebre.
