érkezés
érkezés [ë] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
1. Az érkezik igével kifejezett történés, az a tény, hogy vki, vmi érkezik (1–3). A hírek, a meghívó, az utalvány érkezése; az autó, a csapatok, a hajó, a kocsi, a vendégek érkezése. Oh szabadság, … Szent nevedet bitóra szögezték, Érkezésedet hóhérok lesték. (Petőfi Sándor) A szarkának … az a szokása, hogy … végigcsereg a fákon [= fáról fára repülve csörög], ha utast lát és a kocsi érkezését jelenti. (Tömörkény István) || a. Az az idő(pont), amikor vki, vmi érkezik. A vonat érkezésekor. Nem várta meg a levél érkezését, elutazott. A távirat érkezéséig nagyon nyugtalan volt.
2. (népies) Érkezése van (nincs): ideje van (nincs) vmire v. vmihez, ráér (nem ér rá) vmire, vmit tenni. Meglátogatlak, mihelyt annyi érkezésem lesz. Le nem megyek, Nincs érkezésem. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Ha van érkezése hozzá, meghívnám, hogy tartson velünk. (Tömörkény István)
Szóösszetétel(ek): hazaérkezés.
érkezési.
