ében
ében [ë v. e] főnév -t, -e [e] (ritka)
Ébenfa. || a. jelzői használat(ban) (irodalmi nyelvben) Az ébenfa színére emlékeztető, mélyfekete színű. Hallgat, talpig Feketében, Mint egy titkos Esti virág … az ében Alkonyatban. (Tóth Árpád) Bánatom mosolyra csalta [a holló] furcsa ében tolla. (Babits Mihály–Poe-fordítás)
