disz
disz főnév -t, -ek [diszëk v. disszëk], -je [e] v. -e [disze v. dissze] (zene)
1. A d-nek egy félhanggal felfelé módosításából származó hang. A h-disz-fisz hármashangzat.
2. Ennek a hangnak írott v. nyomtatott jele, jelölése. Diszt írt.
3. <Hangszeren> a disz hang megszólaltatására való billentyű (pl. zongorán) v. hely (pl. hegedű húrján). Üss le egy diszt!
