dzs

Teljes szövegű keresés

dzs [dzsé] főnév dzs-t, dzs-je [dzsét, dzséje]
1. (nyelvtudomány) Beszédhang: a d és a zs hangéval nagyjából azonos helyen képzett, e két hang tulajdonságait mutató zöngés mássalhangzó (affrikáta), melyben a zár képzése a levegő áramlásának megszakítása nélkül átmegy a réshang képzésébe; a cs hang zöngés párja (pl. a dzsida szó első mássalhangzója); magánhangzó után szó végén v. ha utána még egy magánhangzó következik, hosszan hangzik (pl. a bridzs, hodzsa szavakban). A dzs ejtése, képzése.
2. Ennek a beszédhangnak írott v. nyomtatott jele; a magyar ábécének a dz és az e közé eső nyolcadik betűje; nyomtatott alakja: dzs, Dzs. Kis dzs; nagy Dzs.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT