dúskál

Teljes szövegű keresés

dúskál [ú v. u] tárgyatlan ige -t, -jon, (tájszó) duszkál
1. Dúskál (vmiben): vminek, kül. ételnek, italnak bővében van, és azzal tetszése szerint, a pazarlásig él. Dúskál a gyümölcsben, minden földi jóban, a süteményekben.  [A katona] dúskál az ételben, lova az abrakban. (Jókai Mór) Az egyik dúskál, míg a másik éhez. (Mikszáth Kálmán)
2. (népies) Válogat, finnyáskodik. Csak dúskál az ételben.
dúskálás; dúskáló.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT