durvul

Teljes szövegű keresés

durvul tárgyatlan ige -t, -jon
1. <Személy, dolog> fokozatosan egyre durvább lesz, ill. kezd durva lenni. Ez a gyermek napról napra durvul; durvul a megmunkálás. || a. Durvul a keze: egyre durvább (1), érdesebb lesz a k. || b. Durvul a hangja, viselkedése: egyre durvább (5), gorombább, kíméletlenebb lesz a h., v.
2. (bizalmas) <Személy> durva (6) módon viselkedik. Ne durvulj! || a. (-t ragos mértékhatározóval is) (sport) Durván (5) játszik. A mérkőzés vége felé a játékosok sokat durvultak.
Igekötős igék: beledurvul; eldurvul; kidurvul.
durvulás; durvuló; durvult.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT