dűne
dűne [e v. ë] főnév dűnét, dűnéje [e] dűna dűnát, dűnája (földrajz)
<Futóhomokos területen> a szél hatására keletkezett, rendsz. mozgó, változó homokdomb, nagyobb homokbucka. Sivatagi, (tenger)parti dűnék; fenyővel megkötik a dűnét.
dűnés.