duggat
duggat ige -tam, -ott, ..asson
1. tárgyas (mezőgazdaság) <Növényi ágat, termést, magot> kézzel folyamatosan a földbe nyom, hogy az ott gyökeret verjen. Csírás magvat, dughagymát, hagymát, fűzfavesszőt, venyigét duggat.
2. tárgyas (tárgy nélkül is) (tájszó) <Kacsát, libát> töm. Már egy hete duggatom ezt a pár kacsát. Ma még nem duggattam. || a. tárgyas (átvitt értelemben, tájszó) Duggat vmivel: <személyt> bőven, ismételten és folyamatosan ellát, töm vmivel. Az „úr”, már mint én, azért duggatja még szivarral is az öreg rongyost, mert valami távoli rokona. (Móra Ferenc)
3. tárgyas (műszaki nyelv) Dugacsol.
4. tárgyas (tájszó) Dugdos (2–3). Tizenkét szeretője van, azokná’ duggatja a kincseit. (Móricz Zsigmond)
Igekötős igék: elduggat; leduggat.
duggatás; duggató; duggatott.
