dublé
dublé főnév -t, -ja
1. (műszaki nyelv) Nemesfémmel, főleg arannyal, galvanizálás v. lemezelés útján bevont nem nemesfém, amelynek vékony bevonata hézagtalan és az alapról nem pattog le. Szemüvegének kerete dublé. A gyűrű dubléból van.
2. (ékszerészet) Olyan drágakőutánzat, ill. hamisítvány, amely egy valódi felső és egy értéktelen, hamis alsó kő összeragasztásával készül; kettős kő. Dublé van a függőjében. Dublét foglalt a gyűrűbe.
3. (szövőipar) Vastag, nehéz szövet, amelynek gyártásakor, készítésekor kettős szövési rendszert használnak, s így mindkét oldala más-más mintázatú. A dublét főleg kabát- és bútorszövetnek használják.
4. jelzői használat(ban) Dubléból (1–3) való, abból készült. Dublé kabát, kő, lánc, szemüvegkeret.
