drágáll
drágáll tárgyas ige -t v. -ott, -jon; -ni v. -ani
Drágának (1) tart vmit: úgy véli v. azt mondja vmiről, hogy az drága (1). Kissé drágállom. Drágállom kétszáz forintért. Megalkudott, nem is drágállotta, ahogy tartottam neki. (Jókai Mór) Ha drágállják, ott van amaz, az olcsóbb. (Tömörkény István)
drágálló; drágállott v. drágállt.
