dörgedelmes

Teljes szövegű keresés

dörgedelmes [e-e-e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. (ritka, költői) Mennydörgéssel együtt járó, mennydörgő.  A Mátra egyik erdőséges ága | … a műhely, hol a komor kovács, A dörgedelmes égi háború Készítni szokta a villámokat. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben)  Ez a drámaíró … mindig olyan pokolgépeket szerkesztett, melyeknek kanóca az előadás kezdetén … meggyullad, és az előadás végén … levegőbe röpíti a szerkezetet, dörgedelmes robajjal. (Kosztolányi Dezső)
2. (átvitt értelemben, bizalmas) Nagyhangú, szónokias, hatásos; túlzottan v. színlelten felháborodott hangú, támadó élű <szóbeli v. írásbeli megnyilatkozás>. Dörgedelmes beszéd, irat, szónoklat.  Az elnök korholó, … dörgedelmes modorban elhangzott szavai látható hatással voltak Jenőke kedélyállapotára. (Krúdy Gyula)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT