dönt
dönt ige -ött, -sön; -eni [e]
1. tárgyas (rendsz. helyhatározóval) <Személyt, tárgyat> álló v. függőleges helyzetéből hirtelen nagy erővel a föld felé v. vízszintes helyzetbe fordít; dőlni késztet. Ágyba dönt vkit: ágyban fekvő beteggé teszi; (választékos) sírba dönt vkit: vkinek a halálát okozza. Ellenfelét egy ütéssel a földre döntötte. A vihar fákat döntött. A lovak a kocsit az árokba döntötték. Megrázkódik a nagy ércló S érclovagját földre dönti. (Arany János) Meg kellett őt vigasztalni a hálátlan unokaöcs stiklije után, mely mint híre járt, ágyba döntötte. (Babits Mihály) || a. tárgyas (rendsz. eredményhatározóval) (átvitt értelemben is) <Állandósult kifejezésekben:> összedönt, teljesen semmivé tesz (vmit). Halomba v. halomra dönt; romba dönt. Az ellenség romba döntötte a várost. Váratlan eltávozásával halomra döntötte terveimet. Döntöttem falait, Megvettem várait Ellenségnek. (Faludi Ferenc) Minden bölcselkedésemet halomra döntötte … az a halk papucscsoszogás, ami … ajtóm felé közeledett. (Jókai Mór) || b. tárgyas (képes helyhatározóval) (átvitt értelemben) Vmilyen rossz állapotba, helyzetbe juttat. Bajba, ínségbe, nyomorba, rabságba, szolgaságba, (vég-)szükségbe, (vég)veszélybe dönt. E kétkedésed kárhozatba dönt. (Vörösmarty Mihály) Ha időközben találna felmondani [a lap kiadója], ez végtelen zavarba döntene engem. (Arany János)
2. Fát dönt: tőből kivágja <rendsz. az erdőn, foglalkozásszerűen>. Az erdőre jár fát dönteni.
3. tárgyas (tárgy nélkül is) (szőlészet) Szőlőt v. tőkét dönt: a tőkéről egy v. több vesszőt (trágyázott) gödörbe hajlít le, és földdel befedi, hogy gyökeret verjen és a tőkétől elvágva önálló tőkévé fejlődjék; bujt, homlít. Szüret után néhány öreg tőkét döntünk. A munkások egész nap döntöttek.
4. tárgyas (helyhatározóval) <Darabos, szemes v. folyékony anyagot> nagy tömegben vhová önt, tölt, borít. A talicska földet az árokba dönti. A szenet a csillékből a vagonba döntik. Csak úgy dönti magába a bort.
5. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Személy, testület vmely bizonytalan, kétes v. vitás dologban> határoz. Dönt vmiben v. vmiről; dönt vkinek a sorsáról. Ügyében a bíróság dönt. A titkár személyéről még nem döntöttek. Megkérdezése nélkül döntöttek. A bizottság az egyesülés mellett döntött. Szülei … úgy tervezték, hogy az első elemit inkább magánúton végzi el, s egyelőre nem adják nyilvános iskolába. Utolsó pillanatban másképp döntöttek. (Kosztolányi Dezső) Iván diplomata volt: … szeretett üldögélni a zöldposztós asztal mellett, ahol milliók sorsáról tanácskoztak és döntöttek. (Karinthy Frigyes) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) Vmely vitás kérdésben fő érvként szerepel, s a megoldást meghozza. Döntsön a szakértelem! A történelem során legtöbbször a fegyverek döntöttek.
Igekötős igék: bedönt; beledönt; eldönt; feldönt; kidönt; ledönt; megdönt; összedönt; rádönt; szétdönt; visszadönt.
