döngölő

Teljes szövegű keresés

döngölő melléknév és főnév (hangutánzó)
I. melléknév Olyan <személy>, aki döngöl vmit. A követ döngölő munkás. || a. Olyan <eszköz>, amellyel vmit döngölnek. Az utat döngölő bunkó.
II. főnév -t, -je [e] A kövezet, az egyenetlen talaj leverésére, egyengetésére v. beton tömörítésére haszn., felül kétoldalt megmarkolható fogóval, alul rendsz. súlyos fémburkolattal v. foglalattal ellátott bunkós dorong. A macskafejes köveket döngölővel döngölték.
Szóösszetétel(ek): döngölőbunkó; döngölőgép; döngölőmunkás; döngölősulyok.
döngölős.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT