döcögés

Teljes szövegű keresés

döcögés főnév -t, -e [e] (csak egyes számban) (hangutánzó)
1. A döcög (1–2) igével kifejezett cselekvés, ill. mozgás. A szekér, a villamos döcögése; kacsák, libák, a kövér asszony döcögése.  Lármás döcögéssel fordul be egy paraszt fuvaros-kocsi. (Tolnai Lajos)
2. (átvitt értelemben) <Versben> hibás, nehézkes forma, ritmus; nehézkesség. A vers döcögése.
3. (ritka) A döcög (5) igével kifejezett cselekvés; el-elfúló, akadozó nevetés. Hagyd abba ezt a döcögést!

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT