diakonus

Teljes szövegű keresés

diakonus [o v. ó] főnév -t, -ok, -a, (ritka) diákonus (régies írva: diaconus is) (vallásügy)
1. <A katolikus és görög keleti egyházban> szerpap.  Mit mondanánk, ha a mi erdélyi püspökünket csak diákonus kisérvén, szamáron menne a gyűlésben? Azt mi szégyenlenők. (Mikes Kelemen) Nem akarjuk megbántani … a diaconust, akinek a functiók végett ott kell lenni a pap oldalánál. (Jókai Mór)
2. <Protestánsoknál> lelki gondozást, régebben a szegények gondozását is, hivatásszerűen végző, erre képesített, nem lelkészi jellegű személy.
diakonusi; diakonusság.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem