dérdúr
dérdúr főnév (főleg -val ragos alakban) dérrel-dúrral [e] v. dérdúrral, (tájszó) dirdur dirrel-durral [e] v. dirdurral (hangutánzó)
1. Haragos kitörés, csapkodás, méltatlankodás, zsémbelődés. Mit bánjuk a mérföldeket, … Mely köztünk s a hon közt terül, Hol asszonyunk dér-dúrral ül. (Arany János–Burns-fordítás) Ha te nem adsz [pénzt], majd kérek mástól; mondá nagy dérdúrral Fruzsinka kisasszony, s bevágta az ajtót maga után. (Jókai Mór) [Erzsike] nagy dérrel-durral lökdösi az útban álló butorokat. (Mikszáth Kálmán)
2. jelzői használat(ban) (ritka) Zsörtölődő, zsémbeskedő <személy>. Dérdúr ember, vénasszony.
