dekoráció
dekoráció [ë] főnév -t, -ja (régies írva: decoratio is)
1.* Általában díszítés (2); díszítmény (1). A díszítő mester … átnyújtotta a számláját a diadalkapukért és mindennemű dekorációkért. (Mikszáth Kálmán) || a. (1945 után) Épületen v. épület belső helyiségeiben alkalmazott díszítés; főleg drapériából, zászlókból, a szocializmus vezető embereinek arcképéből és gyakran feliratból áll. A terem dekorációja. A dekorációt leszedik a falakról. || b. Az ilyen díszítés anyaga; a díszítéshez való kellékek. Ebben az üzletben vettük a dekorációt.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
2. (ritka) A dekorál igével kifejezett cselekvés; dekorálás. Őt bízták meg a dekorációval.
3. (film, színház) Díszlet. A színpad gyönyörű dekorációját megtapsolták. || a. (átvitt értelemben) Mintha bizony a [drámai] költő nem a maga korát írná le akkor is, amikor anyagot, mesét, dekorációt a múltból kölcsönöz! (Ambrus Zoltán)
4. (régies) Érdemrend. Sok dekorációja van. Fölkerestem egy ismerősömet, aki nagy jövedelmű befolyásos ember, címekkel, dekorációkkal ékes. (Nagy Lajos)
dekorációs.
