dehogynem
dehogynem határozószó
<Általában erélyes, fölényes, gyak. ingerült kifejezése vmely tagadás megcáfolásának:> ellenkezőleg, de igen.
1. <Tagadó kérdésre adott feleletben a kérdés cáfolására, önállóan v. annak a szónak megismétlésével, amelyet tagadunk.> [Nem tudod, hová tetted?] – Dehogynem (tudom). [Nem ő csinálta?] – Dehogynem ő, hát ki más csinálta volna? Úgy-e, Pistikám, neked nem kell pénz? – Nekem-e? kiált Pista, … dehogynem kell, … kell bizony. (Jókai Mór) Nem láttad a főispán úr titkárját? – Dehogynem. (Mikszáth Kálmán) || a. <Elhangzott tagadó állítás megcáfolására.> [Nem volt még itt.] – Dehogynem (volt)! [Hiszen nem mondtad!] – Dehogynem, kétszer is mondtam.
2. <Tagadás visszavonására, helyesbítő állítás bevezetésére.> Nem jártam ott; azaz dehogynem jártam: két éve, hogy ott voltam.
3. <Tiltással v. tilalmat tartalmazó kéréssel való szembeszegülés kifejezésére.> [Ne menj el ilyen esőben!] – Dehogynem megyek. Ne szakaszd le Az én szeretőmet. | Felel a lyány: | Dehogy nem szakasztom! (Arany János)
