darázsfészek
darázsfészek főnév
1. A társas életet élő darazsaknak finomra összerágott és nyálkával kevert növényi rostokból készített fészke, mely hatszögű hasábokból áll, és papírszerű burokba van foglalva. Mintha darázsfészket zavar a gyermek keze, ott az Megzúdul, majd szárnyasait megereszti haraggal, … Úgy bántott magyarok … Messze vivó törökök kergetnek puszta mezőkön. (Vörösmarty Mihály)
2. (konyhaművészet) Kelt tésztából készült, dióval v. más ízesítővel töltött, csigavonalban hajtogatott sütemény.
3. (ruházkodás) A ráncolásnak egy fajtája: a kelme ráncait több sorban, 1/2–1 cm távolságban, átlósan összeöltögetik úgy, hogy azok a lép sejtjeire emlékeztető, csúcsukkal lefelé álló kis négyzetekből alakult mintát alkotnak. || a. (tájszó) Olyan szőtt minta, melyben a szálak a lép sejtjeire emlékeztető, csúcsukkal lefelé álló kis négyzeteket alkotnak. A kendőt darázsfészek díszíti.
4. (népies) Erősen gennyes, fájdalmas és lassan gyógyuló kelés, főleg férfiak nyakán. Zsuzsika látta, hogy [a legény] … nyaka tele van kiütéssel, úgyhogy csúfság ránézni. Darázsfészek! (Móricz Zsigmond)
5. (átvitt értelemben) Olyan hely v. helyzet, melyet rendkívül nagy zavar, hirtelen keletkezett izgalom, zsibongás jellemez. A hír hallatára darázsfészekké vált a falu. Mit írjak e darázs-fészekről itt? Pöff, és puff; civódás. (Arany János)
Szólás(ok): darázsfészekbe nyúl: a) nagy veszekedést v. felzúdulást keltő kérdést vet fel; b) kényes, veszélyes helyzetbe v. kérdésbe avatkozik bele.
darázsfészkes.
