dancsol
dancsol ige -t, -jon
tárgyas (sport, 1945 után) <Labdarúgásban> szabálytalanul, rendsz. durván támad, szerel vkit. A fedezet állandóan dancsolja az összekötőt. || a. (tárgy nélkül) Dancsot vét, dancsot követ el. Dancsolt, lefújta a bíró.
dancsolás; dancsoló.
