daktilus
daktilus főnév -t, -ok, -a (régies írva: dactylus is) (irodalomtudomány)
Egy hosszú és két rövid szótagból álló, ereszkedő lejtésű versláb; képlete: – ∪ ∪; régi, jellemző magyar neve: lengedi. Pattogó daktilusok; daktilusokban írt költemény. Kisiess, Múzsám, mert majd a császárnak | Daktilust éneklő Múzsáihoz zárnak. (Csokonai Vitéz Mihály) Három szótagú ütem … Lengedi (– ∪ ∪, Dactylus–Arany János)
daktilusi; daktilusos.
