dajkál

Teljes szövegű keresés

dajkál ige -t, -jon
1. tárgyas <Csecsemőt, kisgyermeket> gondoz, dajkaként (1) vigyáz rá.  Nem is úgy dajkálták, nem is úgy nevelték, Leányi szemérem leköti a nyelvét. (Arany János) Zokogj, mostoha | kitagadott Orestes, mert Elektra tünt | az alvilágba, nővéred, ki gondosan | ápolt és dajkált. (Babits Mihály) || a. tárgyas (tárgy nélkül is) (bizalmas) <Csecsemőt> ringat, ölben hordoz v. kissé kényeztetve másképpen foglalkozik vele. Ne dajkáld mindig azt a gyereket! Egész éjjel dajkált.
2. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, választékos) <Fiatal tehetséget> támogat, istápol, segítségére van.  Ne mondja nekem senki, hogy a tehetséget bölcsejétől fogva dajkálni kell idegen kéznek. (Arany János)
3. tárgyas (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) <Gondolatot, tervet, érzést, kifejezést> ébren tart, ápol a lelkében, gyak. és szívesen foglalkozik vele.  Reménység. | Szünetlenül dajkáltam ezt a szót. (Kosztolányi Dezső)
4. tárgyas (sport, 1945 után) Dajkálja a labdát: önzőn, a csapatjáték szellemével ellentétben, nem adja tovább a labdát.
Igekötős igék: eldajkál.
dajkálás; dajkálgat; dajkáló; dajkált.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT