dadogó

Teljes szövegű keresés

dadogó melléknév és főnév (hangutánzó)
I. melléknév -bb Olyan <személy>, aki dadog(ni szokott). Dadogó gyermek.  A beteges, dadogó Sükei is felköté a kardot. (Jókai Mór) || a. Ilyen embertől származó, rá jellemző (beszéd). Dadogó beszéd, hang, szavak.
II. főnév -t, -ja Dadogó személy. Dadogókat is meg lehet tanítani folyékony beszédre.
dadogós.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT