dadog

Teljes szövegű keresés

dadog ige -tam, -ott, -jon (hangutánzó)
1. tárgyatlan <Beszélő szerveinek mozgási rendellenessége, ill. alkalomszerűen fellépő zavara miatt> úgy beszél, hogy a szavak vmelyik, rendsz. első hangját v. szótagját (olykor az egyes szavakat) akadozva egyszer v. többször megismételi. A gyermek dadog; dadogva beszél. Folyamatosan beszél, de ha izgatott, mindjárt dadog.
2. tárgyatlan <Ijedtében, meglepetésében, felindultságában> nehezen találva meg a keresett szavakat, akadozva beszél. A vádlott szánalmasan dadogott. Amikor a hírt meghallotta, csak dadogott.  Elborított a … düh, de beszélni nem tudtam, csak ostobán dadogtam. (Ady Endre) Szánalmasan dadogva kezdte a mondókáját. (Hunyady Sándor) || a. tárgyatlan (bizalmas, rosszalló) Köntörfalazva, zavartan v. zavarosan beszél; mellébeszél. Ne dadogj már, térj a tárgyra!
3. tárgyas Dadogva mond vmit. Néhány szót dadogott, aztán leült.  Néhány bókot dadogtam. (Karinthy Frigyes) A nagyságos asszony azt dadogta néki, hogy menjen haza és pihenje ki magát. (Gelléri Andor Endre)
Igekötős igék: eldadog; kidadog.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT