csalitos
csalitos melléknév -an, -abb és főnév -t, -ok, -a (népies, irodalmi nyelvben)
Apró, sűrű bokrokkal, csalittal benőtt (hely, terület). Csalitos legelő, mező. A ló a csalitosba tévedt. Ismerős táj, Szemközt csalitos halmok. (Jókai Mór) Abbahagyták dalukat a fülemilék a „fekete csalitosban”. (Mikszáth Kálmán)