csacsi
csacsi főnév -t, -ja (kedveskedő)
1. Szamár, kül. fiatal szamár. Befogta a csacsit a kordéba. A csacsit Vinném eladni szerszámostul együtt, Mert vásár napja van. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Nagy fülű, kis szürke csacsi … serényen bandukol a kordé előtt. (Krúdy Gyula)
2. (átvitt értelemben) Vmiben tájékozatlan, tapasztalatlan személy, főleg gyermek. Jaj, de nagy csacsi vagy! Hogyan hiheted ezt, te kis csacsi! Milyen furcsa – mondta egyszer édesanyám … – … hogy is lehettünk olyan csacsik. (Móricz Zsigmond)
3. jelzői használat(ban) (átvitt értelemben) Olyan, aki nem ismeri az életet, a valóságot; tapasztalatlan, hiszékeny. Oh, te csacsi gyerek!
Szóösszetétel(ek): csacsifogat; csacsifül; csacsihát.
csacsika; csacsis.
