céda
céda melléknév és főnév
I. melléknév cédán, cédább
1. (választékos) Könnyűvérű, feslett erkölcsű <nő>. Céda teremtés. [Az én menyasszonyom.] Legyen kirugdalt, céda, Csak a szívébe láthassak be néha. (Ady Endre) || a. Ilyen személyre jellemző, arra emlékeztető. Céda életet él; céda öltözetű. Két nagyocska lány ült cédán ott a parton, valami földbuckán. (Babits Mihály) || b. (ritka) Könnyűvérű, mulatozó, kikapós <férfi>. Hadd higgye a világ, hogy Korponai Gáspár céda törökbasa. (Krúdy Gyula)
2. (tájszó) Hitvány, mihaszna, bitang. Céda népség. || a. (tájszó) Csintalansága, pajkossága miatt nehezen fegyelmezhető <gyermek>.
3. (tájszó) Rendetlen, hanyag, hiányos öltözetű.
II. főnév cédát, cédája
1. Céda (I. 1) nő; ringyó. Azt a cédát ne vedd feleségül. Bécsi lator lett a fiam, Pap-céda [= papok szeretője] a lyányom. (Ady Endre)
2. (ritka) Szemtelen, korhely, kikapós férfi. A bitang nép, a sok céda, Veszekedik a lopotton. (Arany János)
cédaság.
