bíz
bíz tárgyas ige -tam, -ott, -zon
1. Vkire bíz vmit: vminek elvégzését, végrehajtását, megoldását, irányítását vkinek a hatás- v. feladatkörébe utalja, vkinek a feladatául kijelöli. Vö.: rábíz; rám bíz, rád bíz, ránk bíz stb. A munkát, a feladat teljesítését, megoldását, végrehajtását őrá bízták. Kire bízzuk a rendezést? Nehéz feladatot bíztak rá. Rátok bízzuk, hogy elhozzátok. Ezt a munkát csak rád bízhatom. Az intézet vezetését őrá bízták. Nem lett volna szabad rájuk bízni. (gúnyos) Jóra bíztad!: rossz személyt választottál ki a feladatra! Bízd csak rám!: a) a dolgot tekintsd elintézettnek, én majd elvégzem helyetted; b) (gúnyos) ne avatkozz bele, el tudom végezni v. dönteni magam is. A többit bízd rám. Ha van „Zöld könyv” a világon, azt én meg fogom látni. (Jókai Mór)
2. <Személyt, tárgyat> vkinek ideiglenesen odaad, átad, hogy vigyázzon rá, gondoskodjék róla, a vele kapcs. feladatokat végezze stb. Gyermekét a szomszédra bízza; ékszereit egy ismerősére bízza; vkinek a gondjára, felügyeletére stb. bíz vkit, vmit: rábízza, hogy viselje gondját, felügyeljen rá; titkot bíz vkire: közli vkivel a titkot úgy, hogy az ne adja tovább. A levelet a fiára bízta. A bort az öregre bízták. Pörét ügyvédre bízta. Legyen gondja a ménesre, Bizza kelmed jó kezekre. (Petőfi Sándor) Bécsbe kell utaznom, addig magára bízom a leányomat uramöcsém. (Mikszáth Kálmán)
3. Vkire bízza magát: bizalommal engedi, ill. várja, hogy az intézze az ügyét v. sorsát; vkire hagyatkozik. Nagyságod jó szívére … bízom magamat. (Csokonai Vitéz Mihály) Most már egészen rád bízom magam, Nevelj föl engem. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) || a. Vmire bízza magát v. az életét: vmit úgy használ fel, mint ami már csak egyedül segíthet, mint amitől egyedül függ az élete v. vminek a sikere. Ösztönére bízza magát. A törékeny csónakra bízta életét. A fejedelemné … kilépve az ablakon, az ingatag venyigefonadékra bízta magát. (Jókai Mór)
4. (átvitt értelemben) Vmit vmire bíz: vminek megoldását, kibontakozását vmitől várja, vmire hagyja. A gyógyulást az időre, a fiatal szervezet ellenállására bízza. A megoldást a jövőre bízza. || a. (átvitt értelemben) Vkit v. vmit sorsára bíz: nem törődik többé azzal, hogy mi történik vele.
5. Vmit vkire, vkinek tetszésére, ítéletére stb. bíz: attól teszi függővé; hagyja, hogy vki tetszése, ítélete stb. szerint foglaljon állást (rendsz. rá nézve kedvezően); abban bízik. Az önök józan megítélésére bízom. Hogy történt-e hiba, azt már a te ítéletedre bízom. Az olvasóra, a hallgatóságra bízom annak megítélését, hogy … Jó lelkedre bízom, hogy kell vele bánnod. (Arany János)
Szólás(ok): ld. eb, kecske, kutya.
Igekötős igék: elbízza magát; megbíz; rábíz.
bízás; bízható; bízó; bízott.
