becsül
becsül [ë v. e] tárgyas ige -t, -jön, (tájszó) böcsül
1. Vmire, vmennyire becsül vmit: vmely dolognak, tárgynak, árunak (becs)értékét, árát (hozzávetőlegesen) megállapítja; értékel, taksál. Kevésre, többre becsül vmit vminél; ötven forintra becsüli a töltőtollat. A megtakarítást két millióra becsülik. Semmire sem becsüli az ajándékot. Ezt a bútort többre becsülöm kétezer forintnál. Cynthia szemei a legnagyobb két drágakő …, amiket a gyémántnál is nagyobbra becsülnek. (Jókai Mór) || a. Vmire, vmennyire becsül vmit: vminek nagyságát, mértékét becsléssel megállapítja. A termést közepesre becsülik. A disznót két mázsára becsülöm. Mennyire becsülöd ezt a távolságot? Hét ezerre, úgy mint egyre, Becsüli a török hadat. (Arany János)
2. (rendsz. határozói vonzattal) Vminek bizonyos eszmei v. használati értéket, jelentőséget tulajdonít. ® Kevésre becsül; nagyra becsül; ® sokra becsül vmit. Semmire se becsüli a fekete kávét. Mindennél többre becsüli a jó alvást. Ennek a műnek a jelentőségét nem szabad túlságosan nagyra becsülni. A szocializmusban a munkát becsülik a legtöbbre. Nem tudták a háládatlan hazafiak … becsülni az érdemet. (Csokonai Vitéz Mihály) Becsüljed Honod külföld felett. (Bajza József)
3. <Erkölcsi v. szellemi szempontból> (bizonyos mértékben) elismerésre méltónak, kiválónak tart vkit; értékel, tisztel. Becsül vkit vmiért; becsül vmit vkiben; kevésre, nagyra becsül vkit; ® sokra becsül vkit. Becsülöm az eszedet: a) (bizalmas) nagyon örülök, amiért ilyen okosan v. ügyesen intéztél el, oldottál meg vmit; b) (gúnyos) hogy lehetsz ilyen ostoba?! Mindenki szereti, becsüli; becsülöm szorgalmát, tehetségét; ezt becsülöm benne. Semmire sem becsülöm a megbízhatatlan embert. Még eddig egy kevésre becsűltelek; | de most idétlen rémítésedért megvetlek. (Katona József) Tiszteljük, becsűljük az olaszt mi otthon, De magyar hazánkban rajtunk ki ne fogjon. (Arany János) Becsülöm benned ezt a keménységet. (Móricz Zsigmond) || a. (régies, költői) Vmivé becsül vkit: becsülése jeléül úgy tekinti, mint …, úgy bánik vele, mint … Lajos eszét, szivét csudálva csudálják: Becsülik öreggé [= tapasztalt bölcsnek tartják] magyarok királyát. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): alábecsül; felbecsül; lebecsül; megbecsül; túlbecsül.
becsülget; becsülő; becsült; becsültet.
