bácsi
bácsi főnév -t, -ja (bizalmas)
1. (főként birtokos személyraggal) Nagybátya; nagybácsi <unokaöccséhez v. -húgához való viszonyában>. A bácsid keresett. A bácsimhoz utazom. Valódi hősiességgel ápolta bácsiját. (Babits Mihály) || a. <Kereszt- v. családnévvel kapcs. idősebb rokon v. közeli ismerős férfi megnevezéseként v. bizalmas megszólításaként gyermek részéről v. gyermekhez szólva.> Itt volt (a) Feri bácsi. Hogy van, Pécsi bácsi? || b. (ritka) <Kereszt- v. családnévvel kapcs., sokkal idősebb férfi rokon, ill. ismerős bizalmas megszólításaként v. megnevezéseként.> No és még mivel bízta meg a kedves Pista bácsi? (Mikszáth Kálmán)
2. (gyermeknyelv) <Foglalkozásnévvel kapcs. ismerős férfi megszólításaként v. megnevezéseként.> Doktor bácsi. Tanító bácsi kérem, beteg voltam. Most már mehetünk, esperes bácsi? (Tolnai Lajos) || a. (gyermeknyelv) <Gyak. megszólításként:> idősebb, ismeretlen férfi. Kövér, öreg bácsi; bácsi kérem, hány óra? Valaki megfogta a kezét, egy idegen bácsi és vezetni kezdte. (Karinthy Frigyes) || b. <Gyak. enyhén fölényes v. bizalmas megszólításként:> idősebb, ismeretlen férfi. Bácsi, messze van még a falu?
Szóösszetétel(ek): nagybácsi.
bácsiz.