akárhogy
akárhogy határozószó, általános akárhogyan
A. (önálló mondatban)
1. Akár ilyen, akár olyan módon; akármilyen módon. [Hogy csináljam?] – Csináld akárhogy, (nekem mindegy).
2. (rosszalló) Anélkül, hogy a megfelelő, az alkalomhoz, a körülményekhez illő módot megválasztaná. Ezt nem illik (lehet, szabad, való) csak úgy akárhogy elvégezni. Akárhogy azért mégsem viselkedhetsz.
3. Akárhogy (is): akármilyen nehézség árán is; akármi történik is. Háromszor fogadá, hogy mgveri Döbrögit, annak, | Bárha törik, szakad is, csak meg kell lenni akárhogy. (Fazekas Mihály) Nincs hát ennek más módja, mint elpusztítani onnan a jeget. Útnak indítani valahogy, akárhogy. (Tömörkény István)
4. (bizalmas) <Dacos feleletként, főleg gyerekek közt:> kinek mi köze hozzá, hogy hogyan. [Hogy megy a tanulás?] – Akárhogy!
B. (kötőszó-szerűen, megengedő értelmű mondat bevezető szavaként)
1. Akár egy, akár más módon; akár így, akár úgy (amúgy). Akárhogy alakul a helyzet, én elutazom; akárhogy történt; akárhogy volt (is) a dolog; akárhogy csináltam, nem felelt meg. Akárhogyan, de el nem mulni, Akárhogyan, de létezni még. (Ady Endre) Most csak arra kell gondolni, hogy akármi is lett, akárhogy is vót, de ebben a percben a hazát a legnagyobb veszedelem fenyegeti. (Móricz Zsigmond)
2. Bár szinte minden lehető módot s szinte minden lehetséges fokozatban felhasznál(t) és …, ha minden lehetőséggel él(t) is, …; akármilyen módon és mértékben; akármennyire. A palack fenekét nem lelik, akárhogy Iparkodnak. (Petőfi Sándor) Akárhogyan agyarkodott a vádlottra, az csak megállt erősen. (Eötvös Károly)
3. (irodalmi nyelvben) <Kihagyásos szerkezetben:> Akárhogy, akármint: a) bárhogy van (volt) is a dolog. Nem soká élt [Toldi], hogy az udvart idehagyta … Akárhogy, akármint, de őt testi szemmel Nem látta azóta földön járó ember. (Arany János); b) (akár egy, akár más módon, de) mindenáron, mindenképpen. Érzi, hogy csömör van az ő udvarában: Akárhogy, akármint, ki kell annak menni! (Arany János)
