ágazat
ágazat főnév -ot, -a v. -ja
1. (régies) Fa, bokor ágainak összessége, szövevénye; korona. A fűzfa sűrű ágazata. A szomorúfűz ágazata a föld felé nő. || a. (irodalmi nyelvben, régies) Sokágú agancs. Agg a szarvas, feje ágazatján Éve számát büszkén mutogatván. (Vörösmarty Mihály)
2. (átvitt értelemben, tájszó, régies) Vmely régi v. nagy család, családfa különféle szétágazásai, ágai (5); család, nemzetség. Halld meg nemem ágazatit s ismerj meg egészen. (Vörösmarty Mihály)
3. (átvitt értelemben, hivatalos, választékos) Egy fogalomkörnek, rendszernek, hivatalos tevékenységnek vmely területe, rész(let)e, faja, ága (6). Foglalkozási, gazdasági ágazatok; a gazdasági élet, a népgazdaság ágazatai; a sport különféle ágazataiban; a mezőgazdasági biztosítás ágazataiban kifizetett kártérítés összege. A törvény előtti egyenlőség … a polgári élet minden ágazatiba vág. (Széchenyi István) A végrehajtó bizottságok mellett az államigazgatási szervek ágazatonként külön szerveket létesíthetnek. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. (átvitt értelemben, régies) Vmely ismeretkörnek, tudománynak egy ága (6a), kérdéscsoportja, részlete, tétele; fejezet, szakasz, pont (II. 4). A filozófia egyik fő ágazata; (vallásügy) a hit ágazatai: a hitágazatok.
Szóösszetétel(ek): hitágazat.
ágazati; ágazatú.
