átrepül
átrepül ige átröpül
1. tárgyatlan Vhova átrepül: vmely másik, bizonyos határon túl levő helyre repül. A verebek átrepültek a szomszéd udvarba. Párizsból átrepült a gép Angliába. A labda átrepült az ellenfél kapujához. A hang, míg tőle hozzánk átröpűlt, Elfáradt a kevélység terhitől. (Vörösmarty Mihály) Úgy éreztem … mintha a lelkem átrepülne hozzá. (Gárdonyi Géza) Egy fürge szarka az erdőből átrepült hozzánk. (Kuncz Aladár)
2. tárgyatlan Vhol átrepül: vmi fölött, között, alatt azon túl levő helyre repül. A repülőgép átrepült a város felett. A madárka átrepült az ajtó két szárnya közt. A labda átrepült a kapus kezei között. || a. tárgyatlan Vmin átrepül: a) repülve keresztülhalad vmin. A madár átrepül a szobán. A nyíl átrepül a karikán; b) vmi fölött annak a másik széléig, esetleg azon túl is repül. A vadkacsa átrepül a tavon. Az utasszállító gép átrepült a hegységen. Az eldobott kő átrepült a kis folyón. Átröpűlök hosszában hazámon, Át a földön, az egész világon! (Petőfi Sándor) || b. Vmit átrepül: a) vmely nagyobb kiterjedésű tárgy, terület fölött annak a túlsó széléig repül, úgy, hogy aránylag nagy utat tesz meg repülve; átrepüli az óceánt. A kis bogár átrepülte a folyót. b) (ritka) repülve keresztülhalad vmin. Szárnyim növének s átröpűltem A levegőt, a végtelent. (Petőfi Sándor) Röpülj, lelkem, … Óh röpüld át kis csillaghazámat. (Babits Mihály) || c. tárgyas <Távolságot, utat> repülve megtesz; berepül. Az új gép félóra alatt átrepüli az útvonalat.
3. tárgyatlan (túlzó) Vmin átrepül: <futó, ugró állat v. ember> ugorva, vágtatva vmi fölött gyorsan átjut. Mindkettőnek paripája egy percben repült át az örvényen. (Jókai Mór)
átrepülés; átrepülhető; átrepülő; átrepült.
