Szaglás.
Szaglás.
A ~ annyiban tér el a » hallástól és a » látástól, hogy bizonyos tevékenységhez kötött, azaz csak légzéskor érezhető a szag. A szagérzékelést gyakoribb belégzéssel a kutya fokozni is tudja, ez az úgynevezett szimatolás.
A szagokat - a hangokkal és a színekkel ellentétben - még napjainkig sem sikerült megbízhatóan rendszerezni. Ezért a különböző illatokat legtöbbször azok után a tárgyak és anyagok után nevezték el, amelyekhez a meghatározott szagok rendszerint tartoznak.
Azt szokták mondani, hogy a kutya az orrával gondolkodik. Ebünk életében egészen különleges szerepe van a ~nak. Ennek megfelelően szagérzékelése és szagmemóriája szinte már a csodával határos.
Azt mondják, a só szagtalan; oldatban a só valóban az, legalábbis az ember számára. Ám bármely kutya azonnal megérez 5000 dm3 vízben feloldott egyetlen kanál sót; a kénsavat pedig 1:10 000 000-s oldatban is felismeri.
Már a legfiatalabb kölyökkortól kezdve az orr a kutya legfontosabb érzékszerve. Fodormentával, kámforral és ammóniával végzett kísérletek során bebizonyították, hogy a kölyökkutya ~a már közvetlenül születés után is jó, és rendkívül gyorsan fejlődik. A parányi kis élőlényt a ~a segíti abban, hogy megtalálja az anyja emlőjét, később alomtársait, az ételt, szeretett gazdáját, más kutyák vizeletét, végül az orra segítségével "vesz szemügyre" szinte mindent.
A kutya az emberrel ellentétben analizálni is képes a szagokat. Azok a benyomások, amelyek az állatban egy-egy illat nyomán kialakulnak, lehetővé teszik számára, hogy egyszerre érzett sokféle szag között is megkülönböztetéseket tehessen. Egy ilyen, ún. környezeti szagfestmény persze nem alkalmas arra, hogy a formáról és a távolságról is tájékoztatást nyújtson, bizonyos értelemben sokkal tökéletesebb annál az információnál, amihez pl. mi juthatunk érzékszerveink segítségével.
A különböző fajta kutyák szagkapacitása más és más (még egy-egy fajtán belül is óriási eltérések lehetnek), ám a szagok megfejtésének képességével bizonyos mértékig minden kutya rendelkezik.
Ha a kutya orrának azt a területét, ahol a szagot szállító levegő keresztülhalad, kiterítenék, akkora lenne, mint az állat egész bőrfelülete. (Összehasonlításul: az emberé csupán akkora, mint egy átlagos nagyságú postabélyeg.) Nem csoda hát, ha a kutya valóban egy másik világban, a szagok világában él. Szaglószervének teljesítőképességével egyébként számos kutató foglalkozott. A vizsgálódások két fő irányát egyrészt a fiziológiai, másrészt az anatómiai, ill. a szövettani vizsgálatok alkotják. Sokáig pl. nem tudták, hogy a beáramló szagmolekulákkal hány szaglósejt áll szemben, hány szagmolekula kerül a szaglóhámra, és még ma is eléggé kérdéses, hogy van-e összefüggés a szaglósejtek száma és a ~ élessége között? Azt viszont a különböző vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az ún. szaglómező kiterjedése minden kutyában más és más. A német juhászkutyában pl. 150, a boxerben 122,5, a foxterrierben 83,3 az airedale terrierben 83,5, az angol buldogban pedig 42,5 cm2.
Szövettani vizsgálatok alapján azt is megállapították, hogy pl. a német juhászkutya szaglósejtjeinek száma 224 millió 800 ezer, a foxterrieré pedig 147 millió 200 ezer. Ha a szaglósejtek számában a szaglóképesség kifejeződését látjuk - ami nem teljesen elvetendő elgondolás -, akkor a nagyobb fejű kutyáknak valószínűleg jobb szaglóképességet kell tulajdonítanunk. Ezt a feltevést azonban még különböző élettani vizsgálatoknak kellene bizonyítani.
Megoldatlan probléma az is, hogy miként érzékelhetnek a kutyák a szaglósejtek közvetítésével olyan sokféle jellegű és intenzitású szagot? Elképzelhető-e, hogy a különböző gáznemű anyagoknak különféle szaglósejtek felelnek meg?
Az utóbbi évtizedek kísérletei arról tanúskodnak, hogy a kutya szaglóérzékét módosítani és fokozni is lehet. Bebizonyosodott pl., hogy az eb még az áramot is megérzi. Erről úgy győződtek meg, hogy a földbe fektetett kábelt egy hosszú szakaszon lemez alá rejtették, és áramot bocsátottak át rajta. A kutya pontosan követte a rejtett kábel útját. Mihelyt az áramot kikapcsolták, az állat képtelen volt felderíteni, hogy az elrejtett szakaszon merre húzódik a kábel.
Az utóbbi időben felmerült az a gondolat is, hogy az ember és a kutya egyéni szaglósejtjei érzékenységüket tekintve eléggé hasonlóak, a kutya nagyobb ~teljesítménye csupán annak tulajdonítható, hogy nagyobb a szaglómezője, amely sokkal több sejttel veszi fel az ingereket.
A ~ egyébként a kutyák - és egy egész sor, ún. szagló állat - társas életében a » kommunikáció egyik legfontosabb közege. A szagok elsősorban kémiai jelenségek, a ~t ezért kémiai érzékelésnek is nevezhetjük. Több rendeltetése van: nemcsak az egyedek megkülönböztetésére szolgál, hanem az egyes élő szervezetek érzelmi állapotát is felismerhetővé teszi; segít a táplálékszerzésben, az elszakadókat visszatereli a közösséghez, jelzi a birtokolt terület határait; a szag hívja fel a figyelmet az ellenség közeledésére is.
A ~ szerve az orr; nyálkahártyájának felső területén van a szagingereket érzékelő szaglóhám. Az innen kiinduló szaglórostok a szaglóideghez, ez pedig az agyban levő szaglóközponthoz juttatja el az érzékelt illatokat.
A hallás- v. a látásingerekkel ellentétben a szagingerek sokkal kevésbé ellenőrizhetők és szabályozhatók. A ~ tanulmányozásával együtt járó nehézségekhez az is hozzájárul, hogy - ha kutyákról van szó - gyakorlatilag lehetetlen ~uk kifinomultságának tökéletes mérése. Találóan állapította meg egyszer egy neves kinológus: "úgy beszélünk a kutya szaglásáról, ahogy a színvak beszél a színekről..."
Tkp. még a ~ mechanizmusának leírása körül is sok a kérdőjel. Számos kutató szerint az illatanyagok molekuláit az orrüregben levő szaglóhám érzéksejtjei veszik fel és innen a szaglóidegen keresztül jutnak el az agyba. Mások azt feltételezik, hogy a szag rezgés útján terjed; így a különféle illatanyagok molekulái különböző rezgésszámmal terjednek, és a kutya csak olyan rezgésszámú molekulákat érez, amelyekre a szaglóhám felületén elhelyezkedő érzéksejtek rezonálni képesek. Az így felfogott rezgéseket a szaglóideg továbbítja az agyba. Ma még túl korai lenne bármelyik elmélet mellett is állást foglalni, hiszen a tudományos kutatás napról napra újabb eredményekről ad számot.
A kutya a szagok világában él
