A KÖZPONT: MEZOPOTÁMIA

Teljes szövegű keresés

A KÖZPONT: MEZOPOTÁMIA
A kutya rendkívül értékes kereskedelmi cikk volt, s ahogy a szállítás fejlődött, s a területi és nemzetközi kereskedelem fokozódott, számos fajra, földrajzi felosztás szerint izolálódott. Fokozatosan elterjedtek az egész civilizált világban. Az őshonos fajták nagyfokú változatosságát talán a kulturális kifinomultság magas fokának tekinthetjük - gondolunk itt az angliai kutyák főbb osztályaiból kialakult oly sok fajtára, amelyek a tizenhetedik század óta alig változtak.
Anubisz kutya, régi egyiptomi ábrázolás a XIX. dinasztia korából
Kutyamúmiák az ősi Egyiptomból
Mezopotámia, ez az időszámításunk előtt kétezer évvel nagy kulturális evolúcióval bíró terület volt feltehetően, a domesztikált kutyák különböző típusainak főbb forrása, amelyek a későbbi évek során fokozatosan elterjedtek Ázsiában és Európában. Ebből a mezopotámiai forrásból eredő két legősibb fajta a szaluki és a kurd juhászkutya, melyek emlékeztetnek azokra a hatalmas masztiffszerű vadász- és háborúkban használt kutyákra, amelyeket a babilóniai művészetben ábrázolnak. Nagyon valószínű, hogy ezzel a két típussal - a falkavadász "szemmel vadászó" és agártípussal, valamint a nehezebb testű őrző és háborúban használt kutyával kereskedtek, vagy pedig pároztatták az őshonos európai kutyákkal, hogy növeljék a fajták változatosságát és az új fajták vagy hibridkombinációk potenciális hasznosságát, melyeket - amennyiben sikeresnek bizonyultak - gondos, szelektív tenyésztéssel állandósítjuk.
Szent Kristófot gyakran kutyafejjel ábrázolták. (Bizánci ikon)
Hálós vadászat (bizánci miniatúra)

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT