A FAJTÁK KIALAKULÁSA
A FAJTÁK KIALAKULÁSA
Hogyan kezdődött az ember és a kutya kapcsolata? Ezt valószínűleg sohasem fogjuk megtudni. Meglehetősen hosszú folyamat során ismerkedhetett meg közelebbről egymással a két "fél", de erről - természetesen - semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésünkre.
Egy dolog bizonyos: az ember vadászott - hogy élelemhez jusson, és hogy az elejtett vadak szőrméjével védekezzen a hideg ellen. A farkas - illetve a vadkutya - hasonló módon szerezte meg táplálékát. A vadászatnak ez a meglehetősen azonos formája mégsem tette "vetélytárssá" az ősembert és az őskutyát. Ellenkezőleg: ez lett a kiindulópontja az együttműködésnek, ez jelentette a közös érdeket - amelyet mind az ember, mind a kutya viszonylag igen hamar fölismert.
Az első lépés - a farkas domesztikálása háziállattá - valahogy úgy történhetett, hogy az ősember az alkalomadtán megtalált farkaskölyköket nem ölte meg, hanem hazavitte, majd magához szoktatta. Mivel a kölyökkoruktól kezdve emberi gondozás alatt álló farkasok sokszor nagyon szelídekké váltak - hosszabb ideig életben hagyták őket a gyermekek játszótársaiként. Később rájöhettek, hogy ez az állat kiválóan végez olyan feladatokat, mint a vadászás, a nyomkeresés, az üldözés, továbbá a tűzhely és az állatállomány őrzése.
Az emberi településeken tartott legelső házikutyák persze eleinte még nem annyira az ember vadásztársai voltak, hanem sokkal inkább hústartalékot jelentettek az ínséges időkre. Az amerikai indiánok például külön csemegének tekintették a kutyát, a csau-csaut pedig mind a mai napig megeszik Kínában. A kutya együttműködése - mint "harcostárs" - az emberrel a nehezebben ejthető vad megszerzésében vagy akár emberi ellenséggel szemben, már csak későbbi eredménye lehetett a háziasításnak és a nevelésnek. A farkast - éppen hatalmas elterjedési területe miatt - valószínűleg több helyen és esetleg különböző időpontokban háziasíthatták anélkül, hogy az egyik "domesztikációs központ" a másikkal kapcsolatban állt volna.
Az ősi kínai művészet egyik jellegzetes alkotása: "Fu" vagy "Oroszlán kutya" (kerámia)
A település növekedésével, a civilizáció, a kultúra fejlődésével két fontos dolog történt. Az egyik: a távoli országok felfedezése, ahová az ember magával vitte a kutyáját is. A másik: a munkamegosztás és egyéb társadalmi tényezők hatására a kutyáknak a legkülönbözőbb feladatokat kellett ellátniok, és ez magával hozta a különféle fajták kialakulását - vadászatra, őrzésre stb. Kitenyésztették a háborúban használatos fajtákat is, csakúgy, mint a "kedvenc" állatokat, az "ölebeket".
Az állatok háziasítása
Táblázatunk első oszlopában a háziállat, a másodikban az ős neve szerepel, a harmadikban az, hogy időszámításunk előtt mikor történt a háziasítás, végül a negyedikben az érintett háziállat átlagéletkorát adjuk meg.
| Házi méh | Vadméh | 3000 | 3-5 |
| Házi kacsa | Tőkés réce | 2000 | 12-15 |
| Szamár | Afrikai vadszamár | 3500 | 30 |
| Házi lúd | Nyári lúd | 2000 | 12-15 |
| Házi tyúk | Bankivatyuk | 2500 | 5-6 |
| Kutya | Farkas | 19000 | 12-16 |
| Házinyúl | Üregi nyúl | 300 | 5-6 |
| Házimacska | Vadmacska | 6000-5000 | 10-14 |
| Házi ló | Vadló | 3500 | 25-30 |
| Szarvasmarha | Őstulok | 6500 | 15-20 |
| Juh | Muflon | 10000-9000 | 8-10 |
| Házi sertés | Vaddisznó | 7000 | 10 |
| Házigalamb | Szirti galamb | 4000 | 5-6 |
| Kecske | Bezoárkecske | 10000-9000 | 8-10 |
