TANULÁS
TANULÁS
A farkas korán kezd el tanulni - élni! A büntetés, még ha a legfiatalabb kölyökről van is szó, rendkívül szigorú. Ha a kisfarkas például olyankor akar szopni, amikor az anyja nem engedi, az anyafarkas először figyelmeztető morgást hallat, majd hirtelen odakap, ami viszont keserves visítást és félelmet vált ki. Ez persze a többiek számára is komoly figyelmeztetés. Ez a visítás egyébként minden ragadozó állatfaj esetében hasonló, és mint említettük, a többiekből is szinte fizikai fájdalmat vált ki, tehát anélkül, hogy valóban éreznék, megismerik a "fáj" fogalmát. Előfordulhat, hogy az anya egyszerűen megrázza a kölyköt, de az is megeshet, hogy elég keményen arrébb dobja. Ez tulajdonképpen annyit jelent: "nem szabad!"
A kölyöknevelés következő szakasza a játékos tanulás. Később, amikor már elég nagyok ahhoz, hogy megfigyelés révén tanuljanak, az anyjuk vadászni viszi őket. A nőstény farkas bizonyos hangokkal, mimikával, testtartással és farokjelzéssel képes felhívni a figyelmüket a veszélyre, a csapda közelségére, sőt megtanítja őket a csapdától való félelemre is. Egyes etológusok szerint valamilyen szagkibocsátással történik, de erre bizonyítékok nincsenek.
Egyszerűen egy nagy kutya...
Amikor a kölykök elég nagyok ahhoz, hogy futni tudjanak, a nőstény farkas vagy a hím felhajt egy őzet, amiből azután az egész család jóízűen belakmározik. Néhány ilyen tapasztalatszerzés után a kölykök megtanulják, melyik a legízletesebb rész. Ez a fajta tanulás természetesen addig nem kezdődhet el, amíg a kis farkasoknak ki nem nőnek a maradandó fogaik. Egyesek szerint ez a tanulás nem más, mint a szülők utánzása. De vajon utánzás-e ez? A kölyök rendszerint minden mozgó tárgyat üldözőbe vesz. Ki tudja, hány nyulat vagy talán éppen borjat üldözött már? Ha a szülők jelen vannak és segítenek a borjú megölésében, a fiatal farkas nem tudhatja, hogy az ő harapása ölte-e meg az állatot vagy sem. Ilyenformán kialakul a bizalomérzete és bátorsága, s egyre gyakrabban merészkedik nagyobb állatok megtámadására olyankor, amikor a szülők is jelen vannak. Ha az első önálló támadási kísérlet - mondjuk - egy szarvasbika ellen irányul, amely kis híján halálra ökleli a kis farkast, vajon megpróbálja-e még egyszer? Valószínűleg igen, és esetleg a második lecke végez vele. De ha először "mint inas ellesi a fogást" és segédkezik, kialakul benne a támadás biztonsága. A farkas egyedül legfeljebb valamilyen kisebb prédát támad meg, míg a nagyobb állatokat majdnem mindig falkában ejtik el.
Az egyéves kölykök már elég jártasak lehetnek a táplálék megszerzésében, de csak kétéves (egyesek szerint hároméves) korukban veszítik el kölyökszerűségüket, s válnak külsőre is "felnőtté".
